A Jim Fizz zenekar próbáján, - miközben a fotózás kedvéért egy létrára szerettem volna felvonszolni magam - valahogy szóba jött a zenei weblapokon szokásos megoldás, hogy kinek mi a kedvenc étele, itala, dala, miegymás. A véleményem az volt, hogy szerintem ez nagyon oldschool dolog.

Ezt a "kedvencek" témát már korábban is nézegettem, mikor megpróbáltam behozni 10 éves lemaradásomat a rockzenében. Először talán a Crossholder -nél figyeltem fel erre, de rá kellett jönnöm, hogy szinte mindenkinél van ilyen, s nem csak itthon, az angol oldalakat nézve is megtalálható.

Alapvetően nincs ezzel baj, hiszen a rajongónak szüksége van arra, hogy azonosulhasson a sztárral, s ehhez fontos tudnia, hogy mit eszik, mit iszik, mit hallgat vagy éppen hány rétegűvel törli ki. Ha belelapoz az ember az újságokba, akkor az interjúk tömkelege is ugyanezzel van tele.

Véleményem szerint azért baromság a szofisztikált kedvencek listája egy zenei weblapon, mert nem azért fogják a zenémet vagy engemmegszeretni, mert szeretem a tojásos lecsót. Vagy életszerű az, mikor a rajongó kiválasztja a sztárt egy zenekarból, akkor azt mondja, hogy "ennek a csávónak is a piros a kedvenc színe, akkor ő lesz a kedvencem!". Lehetséges az, hogy jó mankó a rajongónak egy ilyen lista, mert mikor a koncert után a kocsmapultnál hátba vágja az énekest, akkor könnyebben kezdeményezni tud egy beszélgetést, hogy "nekem is a 3-as BMW-k jönnek be, öcsém!". Ha ez így van, akkor ez az írásom tudatlanságra utal.

Ellenben szerintem a zenei weblapon a zenével kell foglalkozni, s nem mással. A kedvencek listáját pedig meg kell hagyni az újságíróknak, akik vagy tudatosan képesek használni ezt, vagy vannak annyira bénák, hogy másképpen nem tudnak egy interjút megcsinálni.

A Jim Fizz énekesnője Szilvi, mikor sorolta a kedvenc zenészeit, akkor jutott eszembe az, hogy pontosan ilyen listákra van szükség  hogy ki, milyen zenét szeret. Persze, ha a Led Zeppelin tribute együttes énekes azt írja a kedvenc együtteseihez, hogy Led Zeppelin, akkor az megint csak nulla értékű információ, hiszen ezt akkor is tudom, ha le sem írja.

A jó megoldás szerintem az lenne, ha például az éppen aktuális kedvenc együttesüket, számaikat írnák ki a weblapra. Ha ez pedig hónapról hónapra aktualizálódni tudna, akkor ez már egy olyan plusz a rajongóknak, ami miatt érdemes lenne újra és újra felkeresni az együttes weblapját. Ha a kedvenc zenészünk azt mondja, hogy egy együttes kalafa, akkor neki jobban el fogjuk ezt hinni, mint egy számunkra ismeretlen kritikus írná ezt egy újságban.

Amúgy nem véletlenül kezdik el webmarketing körökben egyre többen (fel)használni a Twitter-t, mivel az pont ezt nyújtja: újdonságok a kedvencünkről, akivel azonosulni szeretnék. Persze, ez jóval időigényesebb megoldás, mint egy statikus kedvencek lista, de ha webes médiában szeretne valaki előrenyomulni, akkor ez egy nagyon is olcsó és hatékony eszköz lehet.

Régebben én napi szinten fotóblogot készítettem, ami szerintem egy fotózással (is) foglalkozó ember esetében pont célravezető. A fotóblogom egyelőre áll, - sajnos lassan egy éve - mivel átalakítottam, s erre az oldara még nem tudtam beintegrálni a funkciót. Arról nem is beszélve, hogy 2005-ig visszamenőleg fel kellene raknom az összes blogbejegyzést, ami nem lenne kis meló.