Jelenlegi hely

Nikon

Nikon D800 Intervalometer probléma

Biztos vagyok benne, hogy aki fél-profi, profi vázakkal dolgozik, azt legalább egyszer megszívatja a bonyolult menürendszer. Én már kétszer jártam így.

Korábban, a Nikon D700 esetén több héten át üldözött az, hogy a gépem fél nap alatt lemerült, s mindegy volt neki, hogy 50 vagy 500 fényképet készítettem. Már a szervizen gondolkodtam, mikor rájöttem a problémára. Egy korábbi projekt kapcsán az autofokusz rendszert átállítottam olyanra, hogy mindig fókuszáljon, ne kapcsoljon ki az AF. Ez az Auto meter-off delay beállítás.

 

Vagyis a gép akkor is tekergette az élességet, mikor a vállamon volt, s ez nagyon gyorsan véget vetett az akku életének.

Nemrég a D800-al jártam meg, egy videóval kapcsolatos beállításnak olyan kihatása volt, ami korlátozta a D800 működését. Konkrétan az történt, hogy a gép Intervalometer és Time-lapse funkciója sem működött. Bosszantó volt, pont egy éles szituban kellett volna az Intervalometer. Szerencsére a D800 Self-timer funkciója is képes egymás után 9 felvételt ellőni, azt használtam.

A problémát az okozta, hogy a g4 Assign shutter button menüben átállítottma a videó felvétel indításának módját, hogy a videót ne a kis piros gomb, hanem a exponáló gomb indítsa. Ime a piros gomb, amit kikapcsóltam:

 

Tettem ezt azért, mert zavart, hogy mikor a videót indítottam volna, akkor fényképet készítettem, mivel reflexből az exponáló gombot nyomtam.

Számomra teljesen érthetetlen, hogy miért hat a videó indításának módja az Intervalometer és Time-lapse funkciókra. Teljesen értelmetlen. S nem hibáról van szó, mert a D800 felhasználói leírásában benne van, hogy a g4 átkapcsolása ezt fogja okozni.

A megoldás, hogy visszakapcsólom a g4 -et eredeti állapotba, s megpróbálom megtanúlni a kis piros gomb kezelését.

Nikon D800 és D700 különbségek

Kijött a Nikon D800, melyet a tudása és ára miatt igen sokan vártak. A komolyabb tesztek még készűlnek, de már most látszik, hogy zseniális kis masinát alkotott a Nikon.

Számomra azonban két dolog csalódás a D800-ban:

Megmaradtak ugyanannál az 51 fókuszpontos elrendezésnél, amit a D700 -ban is alkalmaztak az élesség beálítására. Persze, megújították az érzékelési módokat, biztosan sokkal intelligensebb lett a D800 autófókusza.

Viszont AF pont továbbra sincs a fényérzékelő lapka szélén, mind az 51 pont középre koncentrálódik. Ez a gyors, rossz fényviszonyok közötti akciófotózást nem segíti. Ugyanis, nagyon gyenge fényben nem igazán lehet az AF automatikára bízni az élességet, ilyenkor kézzel kell állítani azt.

A másik, szerintem igen lényeges dolog, hogy kihagyták a D800-ból a vakuk távvezérlését. Ez nagyon bosszantó, s vélhetően inkább marketing szempontok miatt, mint azt bármi más indokolná.

Így kénytelen az ember a vázon egy távvezérlésre alkalmas vakut, vagy vakuvezérlőt használni.
Nagyon jó dolog volt kisebb munkák esetén, hogy a váz képes volt a rendszervakukat vezérelni. Eggyel kevesebb vakut kell így cipelni, nem beszélve arról, hogy a plusz vezérlőt meg kell venni, ami százezres tétel.

A 36 Mpixeles felbontás valami eszméletlen, de már olvasom a blogokban, hogy túlságosan is sok. Egy sima JPG kép 20-30 Mbyte -os. Ez tízszerese a D700 által létrehozott méreteknél. Nem írok egzakt számokat, ezt majd a tesztelők megteszik, de kb. ez a helyzet. Lehet tehát venni plusz memória kártyákat, s több memóriát a számítógépünkbe, hogy megbirkózzon a hatalmas fájlokkal.

Ha valaki érdekel részletesebben a D700 és a D800 közötti különbség, akkor ide kattintson

Ha úgy tűnik számodra, hogy ez az írás a "savanyú a szőlő" kategória, akkor abban van valami igazság. :) Tényleg bosszantanak a fenti dolgok, de azért váltanék, sőt, szerintem fogok is nemsokára.

Nikon D800

A fotós világ egy része feszülten lesi, hogy heteken belül kihozza a Nikon a D800 -as fényképezőgépét.

A nagy várakozás oka, hogy a Nikon D700 az egyik legnépszerűbb full frame, vagyis már profinak számító gép, ami még éppen elérhető áron hozzáférhető. A D700 -at fogja váltani a D800, és sokan várják már azokat a ficsöröket, melyek hiányoznak a Canon-nal szembeni versenyben.

Az egyik ilyen a HD videó lehetősége. A Canon az 5D -vel hihetetlen előnyre tett szert a videó területén, manapság már ezzel forgatják a klippeket, s a filmiparban is erősen megvetette a lábát. Pl. a Dr. House egyik epizódját is ezzel vették fel.
 


Onnan lehet látni a klippekben, hogy fényképezővel videóztak, mikor az operatőr iszonytató sokat játszik a mélységélességgel. Hol az előtérben levő valaki éles és a háttér homályos, hol ezt látványosan átváltják. Egyszer majd csak kinövik ezt, de most még nagyon menőőőőő...
 


A Nikon Rumors oldalon olvasható, hogy milyen új tulajdonságokkal bír majd a D800.

Nekem egy D700 -am van, de nem villanyoz fel a lista, nem érzem, hogy váltanom kellene D800-ra.
 

  • Nem vágyom a 36 Mpixel-re, mivel négyszer akkorák lesznek a fájlok, s már így is küzdök a helyhiánnyal, A4-ben sem nyomtatok. 
  • Nem igénylem a SD kártya lehetőséget, jól berendezkedtem CF kártyára.
  • Nem érdekel az arcfelismerő funkció, elég gyorsan tudom így is kezelni az autófókuszt.
  • Nem érdekel a HD videó lehetőség. 

Ahhoz, hogy fényképezővel normális videót készíthessen az ember, még egy csomó kiegészítő kell. Kiegészítő kell, hogy ne remegjen a kép, hogy szépen lehessen fókuszálni, hogy normális legyen a hang stb. Itt egy csomó ilyen látni, s ezek nem olcsó cuccok.

Ami miatt viszont váltanék, az a D700 AF (autófókusz) rendszere. Az szerintem nem klafa.

A D700 AF szenzora ugyanaz, mint a D300-é. 51 ponttal rendelkezik, vagyis ezeken a helyeken tud élességet érzékelni a gép. Az 51 pont hihetetlen jól használható, én a D300 -on imádtam. (D300 -am volt a D700 előtt.) Nagyon könnyű volt a fókuszt átváltani, illetve a 3D-s élességállítással mozgásban levő dolgokat nagyon pontosan lehetett követni.
 



A D300 szenzora viszont kisebb, mint a D700, s azon szépen eloszlik az 51 pont. A D700 esetében - aminek jóval nagyobb a szenzora -, az összes AF pont középre sűrűsödik. Vagyis, hiába van 51 AF pontunk, mozgatni kell a fényképezőt, ha gyorsan akarunk egy kivágáson belül a széleken mozogni. Egy koncerten pedig létszükséglet, hogy gyorsan lehessen váltani, főleg, ha egy vadabb rock banda nyomja.

Annyira nehézkes volt D700-on az 51 pont használata, hogy kis is kapcsoltam, s visszatértem a klasszikus 11 AF pontra. A kevesebb több ebben az esetben, s most újra gyorsan tudok élességet váltani.

Ha ezt megváltoztatná a Nikon a D800 esetében, akkor biztosan csorogna a nyála.

Milyen fényképezőt vegyek?

Nikon D700Általában szeptemberben vezetik be az új fényképezőgépeket. Ilyenkor a régi szériát kedvezményesen lehet megkapni, s ez nagyon jó azoknak, akik jó fényképezőgépet szeretnének, s nem trendit.

Nikon, Canon, Panasonic, Sony, Casio az, amit szerintem meg szabad venni manapság. A tükörreflexes gépek estén én csak Nikon-t ismerem, mivel ilyet használok.

A Nikon D3000-nek vélhetően nagyon lent lesz az ára, de ezt nem szabad megvenni. Mellényúltak, ugyanis megnövekedett képességekhez gyenge a gép processzora. Ki is hozták a Nikon 3100-et, ami a belépő szint.

A legjobb ár/érték arányú vétel a Nikon D5000, ami a nagyobb tesók szuper megoldásait kapta meg. A képérzékelő és a processzor a D300-ból, a fókuszrendszer a D90-ből. A D5000 váltja a D60-at, így az is jól elérhetővé vált. A szkeptikusoknak annyit, hogy én rendszeresen használtam feleségem D40x -ét, amit a D60 váltott le, vagyis egy ősrégi gép, de mégis tökéletes fényképeket készítek vele. Igaz, nem egy Villám Vili, teniszt senki ne menjen vele fotózni, de általános célra tökéletes. Gyors és széles tartományt átfogó objektívvel - pl. Nikon 18-135 VR - gyerek fotózásra is alkalmas. A 18-135 -nél én mindenképpen javaslom az újabb, VR (vibration reduction) verziót.

A Nikon középkategóriáját a D90 viszi, amit vált a D7000. A D90 is az a gép, ami már a félprofi kategória, hiszen főként a váz mechanikai kialakításában marad csak alul a profibb társaktról. Ha valaki komolyan akar fotózni, s nincs pénze, akkor ez lesz a tökéletes választás.

A D7000 pedig olyan megoldásokat kap, ami szinte a profi kategóriát fogja súrolni: 39 AF pont, magnézium ház, wireless flash, vízálló, 16MPixel, dupla SD kártya, 6fps sorozat, stb.

Sajnos a D300 és a D700 utódlásáról nincs hír, pedig nagyon sokan várják ezeket. A D700 van a fókuszban, mivel az már fullframe váz, vagyis a képérzékelő megegyezik az analóg film nagyságával. Az összes olyan profi ezt használja, akinek van annyi esze, hogy ne adjon ki 1 millát egy ugyanilyen képességekkel bíró csúcskategóriára.

Sokan arra számítanak, hogy ha kijön a D700 utódja, akkor rengetegen el fogják adni a D700-akat. Ezek pedig bátran megvehetők használt forgalomban, mivel profi gépek, melyek nem használódnak el pár év alatt.

Használt fényképező expo száma

Ha használ fényképező vásárolunk, akkor a gép állapotára az exponálások számából következtethetünk.

used LeicaLogikus: minél többet fényképeztek vele, annál kevesebbet ér.

Annak ellenére, hogy a compact és a bridge gépek főként elektronikából állnak (értsd nincs klasszikus zárszerkezet) ezek esetében is érdemes ezt megnézni, mivel a zoom (ha van) mechanikus szerkezet. A mechanikus szerkezetek pedig előbb-utóbb elromlanak.

A tükörreflexes fényképezők esetén pedig nagyon fontos információ ez, mivel van egy u.n. zárszerkezet, mely minden egyes exponálás során mozog, s igen nagy igénybevételnek van kitéve.

A gyártok a komolyabb gépek esetén meg is adják, hogy kb. hány expo után lehet a tönkremenetelre számítani. A Nikon D300-ra és D700-ra 150,000. ( százötvenezer ) expot garantál a gyártó. Egy aktív amatőr fotós úgy 10-15 ezer képet lő el egy év alatt, vagyis ez a mennyiség akár 10 évre is elegendő. Ezzel szemben egy esküvői fotós egy év alatt elérheti ezt, s utána nagy valószínűséggel egy szervizben fel kell újítani a gépet.

Az expo számot szinte az összes fényképező jegyzi. A legtöbb gép esetén ez egy rejtett menüben található. Pl. az Olyampus E-300 esetén ezt úgy lehetett megnézni, hogy nyitott memória kártya ajtónál (komolyan!), meg kellett egyszerre nyomni a Display és az OK gombot. Vicces, nem?

A legtöbb esetben az expo szám átírható, bár nem egyszerű, főleg nem földi halandó számára. Sajnos tényleg meg lehet tenni. Gondolom a drágább fényképezők eladása esetén merülhet fel az eladóban, hogy trükközzön.

A Nikon tükörreflexes fényképezők az elkészült képbe rejti az expo számot. Én nem találtam az Interneten olyan információt, ami arra utalna, hogy csalni lehetne Nikon-ok esetén, persze nem kizárt.

Aki le szeretné ellenőrizni, hogy hány képet készítettek a megvásárolandó Nikon fényképezővel, annak ajánlom ezt az oldalt:

http://www.myshuttercount.com/

Csak fel kell tölteni a kérdéses fényképezőről egy RAW (.nef kiterjesztésű) képet, s az oldal megmutatja az expo számot.

A kockafej diadala - fényképezőgép teszt

Nikon D3sA Nikon Rumors –on olvastam, hogy a DXOMark kihozott egy összehasonlító tesztet, ahol a két 35mm -es csúcsgépet vizsgálják, a Nikon D3s-t és a Canon 1D Mark IV-et. Már sok tesztképen látható volt, hogy a Nikon zajban agyonveri a konkurenciát. Ez a teszt nem csak ezt vizsgálja, hanem az összes olyan paramétert, ami egy fényképezőgép esetén meghatározza a kép minőségét. Amúgy röhejes, hogy a digitális technika még mindig nem bírta teljesen utolérni a filmest.

 

 

Persze, ezeket a teszteket nem feltétlenül kell szolgai módon elfogadni, mivel csak és csakis a gép szenzorára vonatkozik a mérés. Az, hogy az elkészített fényképet a gép képes-e élettel megtölteni, arra nem alkalmas egy ilyen bitvadász műszaki teszt. Ezen felül ott van a többi paraméter, a lencsék, az ergonómia, a funkcionalitás, a kidolgozás minősége, s ezek kombinációját nem lehet csak műszaki paraméterekkel mérni.

 

 

Canon 1D Mark IVHasonlóan, mint egy bor esetében. Lehet, hogy a műszerekkel mérve tökéletes a cukorfok, megfelelő a szín, tökéletes a savasság, de aztán az egész nem kellemesen siklik le a torkon, hanem karcolja azt. Ilyen ez a teszt is, s inkább arról ad információt, hogy a Nikon nagyon jó úton halad, hogy behozza a Canon-t.

 

Aki pedig kíváncsi a fényképezőgépek DXOMark rangsorára, az itt megnézheti őket: http://www.dxomark.com/index.php/eng/DxOMark-Sensor/Camera-rankings 
Kicsit lassan töltődik az oldal, de érdemes kivárni.

 

Az idő lefényképezése - Time-lapse, de hogyan?

A téli olimpiai játékok kapcsán felkerült a netre egy time-lapse videó Vancouver City-ról. Nagyon szépen kidolgozott és látványos, érdemes végignézni. Nekem a 1:47 és a 2:00 percek közötti rész különösen tetszik, nagyon profin mozgatják át a téren a kamerát. Ráadásul ez egy éjszakai felvétel, amihez vélhetően nem egyszerű technikát használhattak.


A time-lapse videó azt jelenti, hogy egy fényképezővel időközönként készített állóképeket videóvá fűznek össze. A lényeg, hogy jó hosszú időn keresztül készüljenek a képek, ettől válik igazán látványossá a dolog. A fejlettebb technikai pedig az, hogy a fényképező nem fix, hanem az is mozog, így még látványosabb dolgokat lehet készíteni.

Egy jó írást találtam a magyar blogtérben, [Sir]Bali ír erről itt: http://spottr.hu/2009/01/16/a-time-lapse-fotozasrol-irta-sirbali/ Ebből megtudható, hogy miképpen kell kiszámolni a fényképezési intervallumokat, illetve találunk több jó linket is a témával kapcsolatban.

Mikor ilyen videót látok, akkor mindig rámjön, hogy készítsek én is egyet. Sajnos ez még sosem ment tovább a lelkesedésnél, két kivételtől eltekintve. Úgy 4 éve lefotóztam magamat mikor alszom, de aztán sosem raktam össze videóvá. Tavaly pedig lakáseladás kapcsán készítettem egy primitív time-elapse megoldás, hogy a nap mennyire tud besütni a lakásba. Mondjuk ez nem videó lett, hanem mozgó gif, de mindegy.

time-lapse lakás napfény

 

Az új time-lapse videók esetén fennen hirdetik a HD minőséget, de ez ne tántorítson el senki attól, hogy maga is ilyen videót készítsen. Ugyanis a HD minőséget már egy 2 megapixeles egyszerű fényképező is tudja produkálni. Ezen a képen jól látható, hogy a 1080 -as felbontású HD hol is helyezkedik el a fényképezők világában.

mozi méretek és a megapixelek

 

Ha valaki time-lapse videó készítésére adja a fejét, mielőtt belevágna a következőket gondolja át:

  • Egy hosszabb időt átfogó videó elkészítése akár 17 000 (tizenhétezer) felvétel is szükséges. Nagyon igénybe veszi ez a fényképező zárját. Egy 100 000 (százezer) felvételre hitelesített zár tíz egynéhány hosszabb projekt után kuka. Szerintem drága fényképezővel hobby szinten nem is érdemes belefogni.
  • Vezérelni kell a fényképezőt, hogy meghatározott időközönként (2 sec - 5 sec - stb) készítsen egy képet. A fényképezőkbe épített időzítők a legtöbb esetben nem képesek több tízezer képre, csak rövidebb intervallumokat lehet velük átfogni. Szükség lehet egy időzítőre, vagy egy notebook-ra és a fényképezőt vezérlő szoftverre.
  • A felvétel ideje alatt tápfeszültséggel kell ellátni a fényképezőt. Több tízezer képet egyetlen egy fényképező akkumulátora sem bír, így folyamatos tápellátást kell biztosítani. Az átlagos 500 kép esetén az akkukat 50 percenként cserélni kellene, 24 órás felvétel esetén nem igazán nyerő dolog ez.
  • El kell rakni a nagyon sok fényképet. Egy nagyobb memóriakártya (16 GB) kisebb felbontásban bírhat 6-7 ezer képet is, de a hosszabb projektre már komolyabb tárolókapacitás kell. Persze, itt is szóba jöhet a notebook-os vezérlés, ahol a kép tárolása is megoldódik.
  • A fényképezőt stabilan kell rögzíteni. Álló gép esetén egy erős állvány szükséges, ha viszont gépkocsiról készítenénk felvételt, akkor ott kell tudnunk fix felfogatást biztosítani.

 

Milyen fényképezővel lehet time-elapse videót készíteni?

Ha hosszabb távon (3 hét, több hónap akaár 1 év) akarunk felvenni valamit, akkor a legegyszerűbb módszer, ha egy erre specializálódott szolgáltatótól bérlünk egy time-lapse kamerát. Egy az 1nap1perc cég, akik saját speciális time-lapse kamerát fejlesztettek ki, s viszonylag alacsony áron kínálják a szolgáltatásukat. A weblapjukon és YouTube csatornájukon láthatóak a referenciáik. 

 
Lehet venni célhardvert, de ez a félmilliós költségtől indul. Harbortronics Time-lapse package.

harbortronics

harbortronics

 

Jó megoldás lehet egy DSLR fényképezőgép, olyan, amihez kapható külső táp és szoftverrel lehet notebook-ról vezérelni. Az én D300 -am alkalmas lenne a feladatra. Az akkuja bírhat 500 képet, esetlege lekapcsolt LCD esetén valamivel többet. Az időzítője 999 képig tud dolgozni. Kapásból úgy 45-60 perces intervallumot átfogó videót tudnék vele készíteni.Ha ennél hosszabbat szeretnék, akkor már költenem kellene rá, de nem biztos, hogy a gépem zárát ezzel szeretném leamortizálni.

Nikon D300 Nikon AC power Nikon camera Control Pro 2

Nikon D300

NIkon AC adapter

Nikon Camera Control Pro 2

 

Intervallum időzítővel nem rendelkező fényképezők esetén külső időzítővel meg lehet oldani a sorozatlövéseket. Több cég is gyárt ilyen időzítőket, itt van példának kettő:

Pclix LT Digisnap 2000 series

time-lapse Pclix

time-lapse Digisnap

Az Interneten rengeteg saját építésű intervallum kioldót lehet találni. Ha szeret és tud valaki bütykölni, akkor könnyen össze tud hozni egy ilyet. Nekem legjobban az a megoldás tetszik, mikor grafikus számológépet használnak ilyesmire.

 

Ha le tudunk mondani a profi objektívekről, akkor megoldható a felvétel egy nagyon egyszerű Canon kompakt fényképezővel is, melyre alternatív szoftvert töltünk. Ez a szoftver a CHDK, mellyel a fényképező saját szoftverét (firmware) cseréljük le egy profibbra. A CHKD projekt ezen a linek érhető el: http://chdk.wikia.com/wiki/CHDK

Egy Canon A460 -as fényképezőt használtan már 15 eFt -ért is lehet kapni. (2010 februárban a Vatera-n ennyiért találtam.) Azért ezt a gépet néztem ki mert olcsó, s jókat írnak a képminőségéről. A CHDK -val a gép képes lesz programot futtatni, s csak fel kell raknunk egy intervallum időzítő programot.

 

time- lapse Canon A460

time-lapse Canon ACK800

Nem ellenőriztem le több forrásból minden adatot, de ha jól látom, akkor ez a gép 16 GB-os kártyát képes fogadni, vagyis úgy 20 órás intervallumot össze lehet vele hozni. Az AC adapter újonnan szintén 16 eFt környékén mozog, de ha gépkocsiban szeretnénk használni, akkor egy 230V -ot előállító inverterre is szükségünk lesz, amit 10 eFt-ért kapni. Arra érdemes figyelni, hogy lehetőleg ne négyszög alakú legyen az előállított váltakozó feszültség, hanem szinuszos. Én már jártam meg ilyennel, pont fényképező töltése kapcsán.

Most, hogy leírtam a lehetőségeket, a lelkesedésem alább is hagyott, hogy time-lapse videót készítsek. A fényképeket feldolgozó szoftvereket így már nem nézem át, majd akkor, ha egyszer tényleg eljutok odáig, hogy készítsek ilyen videót.

Végezetül két time-lapse videó, melyek nekem nagyon tetszenek. Az elsőn a készítő 5 napot vett fel, miközben elautózik New York-ba. Nem kis meló lehetett ezt összehozni. A másodikon egy épphogy kúszni tudó kisbaba látható, nagyon jópofa ahogy bemozogja a teret.


 


D300s újdonságok

A Nikon D300 a D200-hoz képest igen sok újdonságot tartalmazott, s véleményem szerint a képek dinamikája is jobb lett. A D300s a D300-hoz képest sok újdonságot nem hozott, de amit igen, az nagyon hasznos. Íme:

A jpg létrehozását befolyásoló paraméterek (élesség, kontraszt, stb.) bővítése.

A Natural, Vivid, stb. lehetőségek kiterjesztése, ezeket mind több érték szerint lehet állítani. Nem olyan opció, ami miatt érdemes lenne váltani.

Csendes exponálás. Ez nagyon hasznos újítás. Sajnos túlságosan magára vonja a D300 a figyelmet egy expo-val, mivel az elég hangos. Ez a mód nagyon jól fog jönni a természet- és a lesifotósoknak.
72 fénykép egyidejű nézete A D300 -on 4 vagy 9 képet lehetett egyidejűleg megnézni az LCD-n. Most 8x9 képkockát lehet látni egyszerre. Feltételezem ez maximum arra jó, hogy a nagyon bebukott képeket az ember nagyon gyorsan ki tudja szórni, illetve sorozatlövések áttekintésénél lehet segítség.
Videofelvétel 1280x720 felbontásban 24 kocka/másodperc képességű videót lehet rögzíteni. A cserélhető optikák miatt, a D300s nagyon széles körben használható videokamerává változtatható.
Példák: Éjszakai felvétel, Profi bemutató, Tit-Shift lencsével készített felvétel

A D300s ára itthon ~400 eFt felett, Hong-Kongban ~300 eFt alatt.

 

Koncertfotó Nikon 50/f1.8 -al

Sajnos nem igazán alkalmas koncertre a 50/f1.8, pedig a nagy fényereje és a látószöge miatt tökéletes lenne. A probléma az AF sebességével van: nem pontos és nem gyors.

Ken Rockwell sokat írt arról, hogy nem a technika számít, az ember elöbb-utóbb eljot oda, hogy egy pocsék géppel is tökéletes képet tud készíteni, csak többet kell vele szenvedni. Az 50/f1.8 pontosan ilyen. Ha összejön, akkor csodás a képe, de ahhoz, hogy összejöjjön néha vért kell izzadni.

Ez a kép a Remove együttes próbáján készült Tüdőről.

[G2:18408]

 

 

Szerettem volna egy olyan képet is, hogy az ujj éles, s az arc nem (f2.2 vagy f2.5). Nem jött össze.

Az 50/f1.8 -nak 0,45 méter a közelpontja, vagyis ha fél méteren belül van a fotóalany, akkor nem tud élesre állítani. Ennél a képnél én folyamatosan hátráltam, hogy meglegyen a fél méter, Tüdő viszont folyamatosan jött felém, hogy belemutasson a fényképezőbe. Vicces lehetett kívülről.

A legnagyobb szívás, mikor ilyen esetben kitekeri az AF vezérlés a végtelenbe a fókuszt, majd vissza. Ez gyorsan zajló eseményeknél, mint egy koncert nagyon-nagyon-nagyon sok idő.

Persze, meg lehetne az is csinálni, hogy manuális fókusz módban, egy kis előre-hátra hintázással az ember egy gyors sorozatot lő a témáról. Hasonlóan, mint a makró fotósok, ahol a millis mozgások már nagyon sokat számítanak. Én viszont szeretem kontroll alatt tartani, hogy mire is megy a fókusz, nem stílusom ez a technika. Alapvetően a D300 alkalmas lenne erre, hiszen a fókusz váltó gomb ki van vezetve a vázra, lehet, hogy legközelebb meg fogom próbálni.

Oldalak