Jelenlegi hely

Hard Rák Café

In memoriam Őz Zsolt (Vidámpark)

'92-93 -ban ismertem meg, Pécsett a Rákban (Hard Rák Café), egymás mellé keveredtünk italozás közben. Amolyan kocsmai ismeretség volt. 
Beszélgettünk csajokról, szülőkről, s - mivel ugyanannyi éves vagyok, mint Zsolt - a generációnk dolgairól.
Úgy rémlik valami zsidó lányról beszélt, akinél elmúlt a szerelem, költözések ide-oda, de nem igazán emlékszem a részletekre, 20 éve volt. Ittunk rendesen, s jöttek elő a nem vidám történeteke, nem keseregtünk, csak kibeszéltük magunkból. 
Innentől hallgattam az Ugatha Christie és Vidámpark együttest, s az egyik kedvencem lett. 2000 után - úgy rémlik - párszor a Bencúr Házban voltam koncerten, aztán nagy szünet következett. A következő alkalom 2008-ban a Sziget Fesztiválon volt, a lenti képek itt készültek róla. 
Szegény, nagyon lepusztult állapotban látható, eléggé le is döbbentett. Őz fehér cérnakesztyűje túlvilági volt, mint egy hobó, aki urizál. 
Persze, a kesztyű hátterében betegsége állt, s szívszorító volt az egykori pécsi önmagához képest így látnom.
Sajnálatra méltó, hogy ezt kapta az élettől, s sajnálom, hogy meghalt. Persze, ha nem ez a sorsa, akkor talán nem születnek azok a dalok, melyek annyira jól ki tudják fejezni, hogy mennyi szomorúság van az életben.
Isten nyugosztalja.

Részlet a www.vidampark.net vendégkönyvéből: