Sok-sok évvel ezelőtt, egy nagyon jó barátom rábeszélt, hogy vegyek mini távirányítós autót. Azt mondta, minden komoly férfinak van ilyen, s a munkahelyen hatalmas versenyeket lehet majd rendezni a kávészünetekben.
Nem volt ellenemre a dolog, mivel gyermekkoromban kimarad a távirányítós autó, de még drótos sem volt senkinek a lakótelepen, nem hogy RC. Pár ezer forint volt csak, így hát megvettem.
Elég nagy csalódás volt a kocsi: csak pár percet tudott menni egy feltöltéssel, kicsi volt a távirányító hatótávolsága, megakadt a kövezet fúgáiban stb. A munkahelyemen meg eleve hülyének néztek volna, ha ilyesmit előveszek, amúgy sem tudott menni a padlószőnyegen.
Persze, barátom talált megoldást a problémámra, egy komolyabb autóra beszélt rá, egy limitált szériás Mini -re. Ez díszdobozos, normális ostorantennája van, kapcsolható a turbó (!) fokozat, s még lámpája is van, ami menet közben világít is.
Megvettem, de talán, ha kétszer kipróbáltam, s a dobozban maradt a kocsi.
Nemrég, miután hatalmas rendrakásba fogtam itthon, rengeteg régi, elfeledett holmi került elő, köztük ez az RC Mini kisautó is. Meglepetésemre működött egyből, úgy látszik a fémdoboz elég jól bírta a hányattatást.
Aztán a próba alatt azt vettük észre, hogy Gréta lányom, teljesen rákattant a kisautóra, elkezdte üldözni a földön. Ebből született ez a videó.
Gréta most 9 hónapos, igen fürge a földön, mint látszik. Most éppen ott tart a közlekedésben, hogy önállóan megáll pár másodpercre.
A kocsit pedig majd megörökli Gábor fiam, ezzel le is tudtam az első távirányítós autós beruházást. :)