Nyáron, - sajnos azóta megbukott - projekt kapcsán szükségem volt egy fejkamerára. Kölcsönkaptam egy GoPro-t, mely szerintem a ma létező legjobb ilyen szerkezet.
Mivel új volt számomra a kamera, így leteszteltem. Egy hirtelen ötlettől vezérelve ráerősítettem Gábor fiam bringás sityakjára, s szerencsére nem ellenkezett. Pont el kellett mennem boltba, így adta magát a dolog, hogy ezen az úton teszteljük az eszközt.
Szerintem, nagyon-nagyon érdekes egy gyerek szemszögéből tekinteni a világot. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire megérint a dolog, látni azt, hogy milyen óriások veszik körül, mennyire el lehet veszni a felnőttek világában.
Érdekes az is, hogy mekkora türelemmel viseltet irántam. Miközben intézem a számomra gördülékeny bevásárlást, neki egy csomó holtideje van, s olyan dolgok veszik körbe, melyekről nem igazán tudja, hogy mik is azok. Ezekkel kénytelen lekötnie magát. A videót látva nem is csodálkozom, hogy némely gyerek kiveri a hisztit ilyen bevásárlás alkalmával.
A'szem, egyszer minden szülőnek meg kellene néznie, hogy milyen szemszögből látja a gyereke a világot, szerintem ez nagyon tanulságos.
Sajnos a hang nem túlságosan jó, a fiam beszédét lehet szinte csak hallani, viszont őt meg még nehéz érteni. Egyszer, ha lesz időm feliratozom majd a videót, addig csak a hangerő csutkára tekerése tud segíteni.
